Az 1838. március 13. és 18. között pusztító jeges árvíz március 15-én tetőzött. Kialakulásában a Duna nyugati vízgyűjtőjén gyorsan olvadó hó és a mederben torlódó jég játszott szerepet: a fagypont körüli hőmérséklet miatt a víz nem tudott levonulni a jeges mederben.
Józsefvárosban, Ferencvárosban és Terézvárosban a víz mintegy két méter magasra emelkedett, Ferencvárosban 2,6 méterig. A kerületben a vályogból épült házak jelentős része elpusztult. Pesten 2281 ház dőlt össze, 827 súlyosan megrongálódott, és csak 1146 maradt épen; mintegy ötvenezren váltak hajléktalanná, tízezer embert ideiglenesen a Ludoviceum épületében szállásoltak el. A 153 halálos áldozat közül 151 volt pesti lakos. A mentésben kitűnt báró Wesselényi Miklós, az árvízi hajós.
A katasztrófa után betemették a Rákos-árkot, azt az egykori Duna-ágat, amely a mai Corvin Áruház és a Gutenberg tér vonalán, nagyjából a Nagykörúttal párhuzamosan folyt, és a Boráros térnél tért vissza a folyóba.
Az újjáépítés során szigorították az építési szabályokat: ezután csak tégla- és kőházakat lehetett emelni, kötelezően pincével. Ez jelentősen átformálta a városrész szerkezetét; az árvíz magasságát több helyen emléktáblák jelzik.
Források
- PestBuda – Az 1838-as pest-budai árvíz története: https://pestbuda.hu/cikk/20230313_trauma_es_hatarko_az_1838_as_pest_budai_arviz_tortenete
- Józsefváros Újság – Amikor még folyó hömpölygött a Gutenberg téren: https://jozsefvarosujsag.hu/amikor-meg-folyo-hompolygott-a-gutenberg-teren/
- Józsefváros – A kerület története: https://jozsefvaros.hu/otthon/kozosseg-es-kerulet/helytortenet/2022/01/a-kerulet-tortenete/
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.