A Népopera gondolata Márkus Dezsőtől, az Operaház karmesterétől származott, aki a szélesebb közönség számára is elérhető zenés színházat szeretett volna létrehozni. A telket a főváros ajándékozta, az épületet Komor Marcell, Jakab Dezső és Márkus Géza tervezte. Az építkezés rendkívül gyorsan, alig kilenc hónap alatt zajlott le.
A színház 1911. december 7-én nyitotta meg kapuit. 3200 ülőhelyes nézőtere az ország akkori legnagyobb színháztermének számított.
Az intézmény neve és profilja a következő évtizedekben többször változott. 1915 után Városi Színház néven működött, a nézőteret ekkor 2400 helyesre szűkítették. 1932-től Labriola Varieté, 1940 és 1945 között Magyar Művelődés Háza volt, a háború után rövid ideig moziként is használták. 1951-ben az Operaház tagintézménye lett, 1819 férőhellyel, és 1953-ban vette fel Erkel Ferenc nevét. 1961-ben Kotsis Iván tervei szerint akusztikai felújításon esett át, homlokzatát pedig egy 13 méteres előépítménnyel alakították át.
Az elöregedett épületet 2007-ben bezárták, és a lebontása is szóba került. Végül a helyreállítás mellett döntöttek: az Erkel Színház 2013. november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján, a magyar opera napján nyílt meg újra.
Források
- PestBuda – 110 éves az Erkel Színház: https://pestbuda.hu/cikk/20211207_110_eves_az_erkel_szinhaz_eredetileg_nepoperakent_nyilt_meg_az_orszag_legnagyobb_teatruma
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.