Az intézmény pénzügyi alapját sajátos történeti előzmény teremtette meg: az 1848–49-es szabadságharc után Haynau hadisarcot vetett ki a zsidó hitközségekre, amelyet Ferenc József később tanügyi alappá alakított át. Eötvös József báró közbenjárásának köszönhetően a képzés Budapesten, és nem Bécsben indult meg.
Az épület a Bérkocsis és a Bodzafa utca sarkán, a mai Scheiber Sándor utca környékén, a Gutenberg tér közelében épült fel. Tervezésében három mérnök működött közre: Kolbenheyer Ferenc, Freund Vilmos és Fest Vilmos. A vöröstéglás, kétemeletes épület neoreneszánsz formái keleties elemekkel keverednek, sarka szinte erődszerű hatást kelt.
Az intézet 1877. október 4-én nyitotta meg kapuit. A rabbik képzése mellett tanítóképző és előkészítő gimnázium is működött falai között. Utódja, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem ma is itt tanít, és a kontinentális Európa legrégebbi, folyamatosan működő rabbiképzőjeként tartják számon.
Források
- PestBuda – Száznegyvenöt éve nyitotta meg kapuit Budapesten a rabbiképző intézet: https://pestbuda.hu/cikk/20221108_szaznegyvenot_eve_nyitotta_meg_kapuit_budapesten_a_rabbikepzo_intezet