1870. augusztus 1-jén alakult meg a Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyára a Kőbányai út mentén, a Józsefvárosi pályaudvar szomszédságában. Az új állami üzem két 1868-ban alapított, majd csődbe jutott magánvállalkozás, a Magyar–Belga Gép- és Hajóépítő Társaság és a Magyar–Svájci Vasúti Kocsigyár helyére lépett. Első igazgatója Zimmermann Frigyes lett, aki korábban a milánói Schlegel-gyár műszaki igazgatójaként és egy karlsruhei gépgyár vezetőjeként dolgozott.
Az alapítás a kiegyezés utáni vasútépítési láz idejére esett, amikor az állami vasút saját gyártókapacitást akart teremteni. A kezdetek nehezek voltak: 1873. július 28-án tűz pusztította el az egykori svájci kocsigyár épületét, amelyet külön MÁV-üzemként, a későbbi Északi Főműhelyként építettek újjá. Ugyanebben az évben készültek el az első kokszszállító kocsik és egy III. osztályú gőzmozdony, az első saját tervezésű mozdony azonban csak 1878-ban készült el.
A gyár ezután gyorsan fejlődött: 1880-tól a diósgyőri vasművel közös vezetés alá került, és hamarosan hidak acélszerkezeteit is gyártotta. 1893-ban az 500., 1896-ban az 1000., 1900-ban az 1500. mozdony hagyta el az üzemet. A következő évtizedekben a gyár – később MÁVAG néven – a magyar mozdonygyártás központjává vált, és jelentősen formálta a környező Ganznegyed arculatát; 1908 és 1910 között munkásai számára épült fel a Kolónia.
Források
- MÁV-csoport magazin – Kolónia a Józsefvárosban: https://megallo.mavcsoport.hu/anno/kolonia-jozsefvarosban
- Józsefváros Anno – Ganz–MÁVAG: https://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/ganz_mavag/0-70
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.