Az állami vasút 1870-ben alapította meg Kőbányai úti Gépgyárát a csődbe jutott Magyar–Belga Gép- és Hajóépítő Társaság üzeméből. A gyár 1873-ban kezdett gőzmozdonyokat gyártani, és a századfordulóra több mint ezer járművet bocsátott ki. A dolgozók elhelyezésére a MÁV a gyár mögötti, egykori temető helyén fekvő telken – a Delej, a Golgota, a Bláthy Ottó és a Vajda Péter utca által közrefogott tömbben – saját lakótelepet építtetett.
1909. november 1-jén vehették birtokba a MÁV Gépgyár munkásai a Lipták Pál tervezte lakótelepet, 24 négyemeletes házzal és mintegy 650 lakással. Az építkezés 1908 nyarán indult és 17 hónapig tartott, a költség 4,8 millió korona volt. A mintegy ezer lakosú együttes korában az ország egyik legnagyobb társasháza lett. A lakásokban légszeszvilágítás, főzőkészülék, öntöttvas kályha és angol vécé szolgálta a kényelmet.
A kolónia önálló kis városként működött: volt benne gőzfürdő, mosókonyha, kisdedóvoda, könyvtár, tekepálya, víztorony, bolt, pékség és hentes. Az 1910-ben felavatott kultúrházban Jászai Mari is fellépett; később itt működött a Vörösmarty Művelődési Ház, 1989 és 1995 között pedig a Fekete Lyuk nevű alternatív klub. A telep 1964-ben a Fővárosi Tanács kezelésébe került, lakásai ma öröklakások.
Források
- MÁV Megálló – Kolónia Józsefvárosban: https://megallo.mavcsoport.hu/anno/kolonia-jozsefvarosban
- Józsefváros Újság – Ganz-gut: https://jozsefvarosujsag.hu/ganz-gut/