A Nemzeti Múzeum mögött, az egykori Ötpacsirta utcában – a mai Pollack Mihály téren – álló Nemzeti Lovardát a Nemzeti Lovaregylet építtette, amelyet részvénytársasági formában többek között gróf Szapáry Antal, báró Wenckheim Béla és gróf Károlyi György alapított. Ybl Miklós tervei szerint, Diescher József kivitelezésében 1857. június 26. és 1858. január 7. között épült fel; a hozzá kapcsolódó Nemzeti Tornacsarnok 1858 októberére készült el.
A középkori elemeket idéző romantikus épület központja az 57 méter hosszú, közel 22 méter széles fedett lovaglócsarnok volt. Az oldalszárnyakban istállók, pisztolylövölde és személyzeti lakások kaptak helyet, az emeleti szalonból üvegezett árkádokon át lehetett a pályára látni; az együttesben vívó-, torna- és táncterem is működött. Az 1870-es évek elején Ybl átépítési terveket készített, 1889-ben pedig ifjabb Wagner János tervei szerint emeletet húztak az oldalszárnyakra. A kortárs sajtó az ország egyik legszebb épületének nevezte, és csaknem kilencven évig a pesti arisztokrácia kedvelt helye volt.
A második világháborúban az épület megrongálódott. A Műemlékek Országos Bizottságának tiltakozása ellenére 1948-ban lebontották, hogy a szomszédos, akkor elnöki rezidenciaként használt Esterházy-palota parkosított környezetet kapjon. A telken a Magyar Rádió előbb, 1952-ben bunkerstúdiót létesített, majd 1969-ben ötszintes irodaházat épített. A lovarda eltűnésével a Palotanegyed egyik meghatározó 19. századi épülete veszett el.
Források
- PestBuda – Falusias utcából lett főúri környék: https://pestbuda.hu/cikk/20211206_falusias_utcabol_lett_fouri_kornyek_nem_eloszor_alakul_at_a_pollack_mihaly_ter
- Lovasok.hu – A Nemzeti Lovarda története: https://www.lovasok.hu/lovasok-a-magyar-lovaskulturaert-program/magyar-lovaskultura/a-nemzeti-lovarda-tortenete/
- Ybl Miklós Virtuális Archívum – Nemzeti Lovarda és Nemzeti Tornacsarnok: https://ybl.bparchiv.hu/hu/alkotasok/nemzeti-lovarda-es-nemzeti-tornacsarnok
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.