Pest, Buda és Óbuda 1873. november 17-én egyesült. Az összevonás jogi alapját az 1872. december 22-én elfogadott XXXVI. törvénycikk adta, amely kimondta, hogy a két főváros Óbudával és a Margitszigettel együtt egyetlen várossá válik. A gondolat nem volt új: Széchenyi István már az 1830-as években felvetette, és a Budapest nevet is ő javasolta; a parlamentben később Wahrmann Mór és Házmán Ferenc szorgalmazta.
Az egyesítés napján ült össze és kezdte meg működését a fővárosi közgyűlés, amelynek négyszáz tagja fele részben a legtöbb adót fizetők közül, fele részben általános választás útján került be. Főpolgármesterré Ráth Károlyt, polgármesterré Kamermayer Károlyt választották. Az új város lakossága ekkor nagyjából 270 ezer fő volt, ebből kétszázezer élt Pesten.
Az új fővárost tíz kerületre osztották; Józsefváros ekkor lett a VIII. kerület. Területét a Múzeum körút, a Rákóczi út, a Fiumei út és az Üllői út határolta. A kerület két, jellegében eltérő részre tagolódott: a József körúton belül az arisztokrácia és a módos polgárság palotái álltak, kifelé pedig kisiparosok és munkások laktak, sokszor még falusias házakban. A városrész gyorsan növekedett: 1910-ben 164 ezernél több lakosával a főváros legnépesebb kerülete volt.
Források
- Origo – Budapest 150 éve jött létre: https://www.origo.hu/tudomany/2023/11/budapest-150-eve-jott-letre
- Józsefváros – A kerület története: https://jozsefvaros.hu/otthon/kozosseg-es-kerulet/helytortenet/2022/01/a-kerulet-tortenete/