Az 1850-es évek közepén, 1855–56-ban az Új vásártér (a mai II. János Pál pápa tér) szomszédságában kezdte meg működését Pest első gázgyára, amelyet a Trieszti Általános Osztrák Gáztársulat létesített, és amely a belváros közvilágításához szükséges világítógázt állította elő. A gyár a környék városiasodását is meggyorsította, és hamar a születő pesti munkásság egyik gyülekezőhelyévé vált. A tér ekkor még nem viselt hivatalos nevet: a korabeli német elnevezések – Heumarkt, Bauernmarkt, Marktplatz – vásártéri szerepére utaltak, az Új vásártér nevet csak 1873-ban kapta meg hivatalosan.
1869. augusztus 22-én a gázgyár előtt tartották a főváros első nyilvános munkásgyűlését. Az Általános Munkásegylet szervezésében összegyűltek a lakbéruzsora ellen tiltakoztak, és az idős Táncsics Mihály támogatásával három követelést fogalmaztak meg: az általános választójog bevezetését, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, valamint az állandó hadsereg megszüntetését. A mozgalom a hatalom figyelmét is felkeltette: az egylet vezetőit 1872-ben hűtlenségi perbe fogták.
A tér munkásmozgalmi hagyománya a következő évtizedekben is tovább élt: 1918. november 1-jén itt ünnepelték tömeggyűlésen az őszirózsás forradalom győzelmét, és itt hangzott el először a köztársaság kikiáltásának igénye. Az 1902 óta Tisza Kálmán tér nevet viselő terület 1946-ban erre emlékezve kapta a Köztársaság tér nevet, amelyet 2011-ig viselt.
Források
- We Love Budapest – A II. János Pál pápa tér története: https://welovebudapest.com/cikk/2021/12/09/latnivalok-es-kultura-vasarosok-gazosok-meg-a-kazamatak-titka-a-ii-janos-pal-papa-ter-tortenete/
- Magyar Narancs – A Köztársaság tér históriája: https://magyarnarancs.hu/belpol/a_koztarsasag_ter_historiaja_gyere_ki_a_parthaz_ele-67712
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.