Krúdy Gyula Az asszonyságok díja (gyakran névelő nélkül, Asszonyságok díja címen is hivatkozott) regénye 1919-ben jelent meg, és a pesti mulatók és kávéházak világába kalauzolja olvasóját. Egyik részlete a Stáció utcában, a mai Baross utcában működő Bodó kávéházban játszódik.
A regény főszereplője Czifra János temetkezési vállalkozó, akit különös, allegorikus figurák – köztük a vezetőként mellé szegődő Álom – kísérnek végig egy budapesti éjszakai vándorláson. Az irodalomtudományi feldolgozások a mű álomszerű, bábjátékra emlékeztető szerkezetét és a valóság és az irodalom határát elmosó megoldásait emelik ki. A cselekmény több budapesti helyszínen, így a ferencvárosi Bakáts téren is zajlik; a józsefvárosi kötődés tehát elsősorban a Bodó kávéházi epizódra korlátozódik.
Krúdy leírásában a kávéházban fehérnadrágos gavallérok isznak bort és pezsgőt, cigányprímás muzsikál, a hely pedig a katonatisztek és a szórakozást kereső nők találkozóhelye. A Bodó kávéházat Bodó Adolf nyitotta meg 1894-ben a mai Harminckettesek tere sarkán. Aranyozással, freskókkal és stukkókkal díszített, biliárd- és kártyaasztalokkal felszerelt elegáns helyiség volt, a közeli Mária Terézia laktanya és a Ludovika tisztjeinek kedvelt törzshelye, de írók és értelmiségiek is látogatták.
A kávéház a húszas évek után hanyatlásnak indult, és 1937 januárjában jelentős lakbértartozás miatt bezárt; később Vidám presszóként működött. A regény a századfordulós józsefvárosi éjszakai élet irodalmi lenyomatát is őrzi.
Források
- Józsefváros Újság – A Bodó kávéház a Stáció utcában: https://jozsefvarosujsag.hu/a-bodo-kavehaz-a-stacio-utcaban/
- Szegedi Tudományegyetem, Acta – tanulmány Krúdy Gyula Asszonyságok díja című regényéről: https://acta.bibl.u-szeged.hu/32142/1/szovegek_018_040-049.pdf
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.
