Az épület 1896-ban, a millennium évében készült el a hamburgi születésű Schmahl Henrik tervei alapján, a nagyváradi építési vállalkozó, Rimanóczy Kálmán megbízásából. Eredetileg bérháznak épült, földszintjén mulatóval, amely előbb Oroszi Antal Caprice nevű szórakozóhelyeként, majd Alhambra néven működött; a korabeli sajtó pazar fényű kiállítását dicsérte. Móros stílusa a granadai Alhambra és egy londoni színház hatását mutatja.
1899 áprilisában az Uránia Ismeretterjesztő Társaság bérbe vette a mulatót, és megnyitotta benne az Uránia Tudományos Színházat, amely diorámás és vetített képes ismeretterjesztő előadásokkal várta a közönséget; mozgókép vetítésére alkalmas gépet is beszereztek. Itt mutatták be A táncz című alkotást, amelyet az első magyar filmként tartanak számon: Pekár Gyula és Kern Aurél előadásához Zsitkovszky Béla készítette a felvételeket az épület tetőteraszán, Fedák Sári, Blaha Lujza és Márkus Emília közreműködésével. 1905-ben a Színművészeti Akadémia is beköltözött az épületbe.
A források eltérnek abban, hogy a hely mikor vált teljesen mozivá: egyikük 1916-ot, másikuk 1929-et említ, amikor Jánszky Béla és Szivessy Tibor alakította át. 1930-ban a német UFA vásárolta meg, 1945-ben a Szovexport mozija lett. Az épületet 2002-ben eredeti szépségében állították helyre, ezért 2006-ban Europa Nostra-díjat kapott; ma Uránia Nemzeti Filmszínházként működik egy 425 fős díszteremmel és két kamarateremmel.
Források
- Hangosfilm mozilexikon – Uránia: https://www.hangosfilm.hu/mozilexikon/budapest-viii-urania
- PestBuda – 125 éves az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete: https://pestbuda.hu/cikk/20210217_mor_jegyek_egy_csipetnyi_velencevel_125_eves_az_urania_nemzeti_filmszinhaz_epulete
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.