A pesti oldal nagy gyűrűje hosszú előkészítés után valósult meg. Az 1860-as években Reitter Ferenc mérnök még hajózható csatornát képzelt el a nyomvonalon, ám ez túl költségesnek bizonyult. A tervek 1868–69-ben öltöttek végleges formát; az 1871-es törvény a csatorna helyett körútról rendelkezett, az országgyűlés 900 ezer forintot biztosított a munkára, és kedvezményekkel ösztönözte az építkezést. A kivitelezést az 1870-ben létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa felügyelte, a szükséges telkek megszerzése 1888-ra zárult le.
A mintegy negyedszázados munka során 251 épületet bontottak le, és 253 újat emeltek. A Margit hídtól a Petőfi hídig ívelő, teljes hosszában 45 méter széles utat a millennium évében, 1896. augusztus 31-én adták át; hosszát az egyik forrás 4141 méterben, a másik mintegy 4,5 kilométerben adja meg, e ponton a források eltérnek. Az utolsó beépítetlen telkek csak 1906 körül teltek be.
A körút öt szakaszra oszlik: Szent István, Teréz, Erzsébet, József és Ferenc körútra. Ezek egyike a József körút, amely a kerület belső és külső részét választja el egymástól, és azóta is Józsefváros egyik fő ütőere. A villamosközlekedés az 1890-es évekre a teljes vonalon kiépült; a körúti villamos, ma a 4-es és 6-os, a főváros egyik legforgalmasabb vonala.
Források
- PestBuda – 125 éve adták át a Nagykörutat: https://pestbuda.hu/cikk/20210904_125_eve_adtak_at_a_nagykorutat_budapest_foutjat_az_ezereves_magyarorszag_unnepen_avattak_fel
- Józsefváros Újság – 130 éves a Nagykörút: https://jozsefvarosujsag.hu/130-eves-a-nagykorut/
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.