A pesti egyetem botanikus kertje hosszú vándorlás után talált végleges otthonra Józsefvárosban. Az 1771-ben Winterl Jakab által alapított gyűjtemény 1777-ben a budai Krisztina tér környékére, 1788-ban a pesti ferences kolostor egykori kertjébe, a 19. század elején pedig a lebontott városfal helyére, a mai Múzeum körút, Rákóczi út és Puskin utca által határolt területre került.
A fordulópont 1847-ben jött el, amikor az egyetem – József nádor támogatásával – 80 ezer forintért megvásárolta a Festetics család józsefvárosi, mintegy tíz hektáros birtokát. A telken már állt egy 1802-ben felépült, Pollack Mihály tervezte kastélyépület, amely az új kert épületeként szolgált tovább. Az átköltözést követően Sadler József vezette ideiglenesen az intézményt, később Gerenday József, 1862-től pedig Kováts Gyula állt az élén.
A következő évtizedekben a kert gyorsan fejlődött: 1864–65-ben európai léptékű pálmaház épült, amely ma is áll, 1893-ban pedig elkészült az akkor országosan egyedülálló Viktória-ház az amazonasi óriás tündérrózsa számára. Jurányi Lajos igazgatása idején a gyűjtemény mintegy 12 ezer fajt számlált. A klinikai épületek terjeszkedése miatt a kert 1911-re eredeti területének kétharmadát elveszítette.
A Füvészkert azóta is a kerület egyik legismertebb zöld szigete, amelyet Molnár Ferenc regénye, A Pál utcai fiúk tett országosan ismertté: itt tartják gyűléseiket a vörösingesek.
Források
- Füvészkert – A Füvészkert története: https://www.fuveszkert.org/a-fuveszkert-tortenete/