Mielőtt a Kossuth téri Országház elkészült, a magyar törvényhozásnak nem volt állandó budapesti otthona, így több épületben is ülésezett: 1848 júliusában például az első népképviseleti országgyűlés alsóháza a Pollack Mihály tervezte pesti Redoute-ban, a mai Vigadó elődjében tanácskozott. Szintén Pollack munkája az 1847-re elkészült Nemzeti Múzeum, amelynek díszterme 1848-tól a felsőház üléseinek adott helyet.
Az 1861-es országgyűlés idején a díszteremben tanácstermet alakítottak ki; a berendezés, a padsorok és az alaprajz terveit – három változatban – Ybl Miklós készítette, aki két évtizeddel korábban, 1840-ben már a terem firenzei quattrocento stílusú mennyezetdíszítésének tervein is dolgozott. Az 1861 augusztusában feloszlatott, majd 1865-ben újra összehívott országgyűlés számára folytatódott az átalakítás: a fennmaradt tervlapok szerint a padsorok lépcsőzetesen rendeződtek a középső szónoki emelvény felé.
A képviselőház 1861-ben, majd 1865–66-ban tartotta itt üléseit, később azonban a Sándor utcai ideiglenes képviselőházba költözött. A felsőház, vagyis a főrendiház 1867-ben tért vissza a múzeumba, és egészen 1902-ig, az új Országház átadásáig a díszteremben hozta döntéseit. A kiegyezés utáni évtizedek számos fontos törvénye tehát részben a Múzeum körúti épületben született.
A díszterem ma is a múzeum reprezentatív tere, ahol rendezvényeket tartanak; az épület 2011 óta nemzeti emlékhely, részben éppen országgyűlési múltja miatt.
Források
- PestBuda – Több épület is otthont adott az országgyűléseknek: https://pestbuda.hu/cikk/20220403_a_budai_vartol_a_kossuth_terig_tobb_epulet_is_otthont_adott_az_orszaggyuleseknek_a_parlament_megepuleseig
- Ybl Miklós Virtuális Archívum – Nemzeti Múzeum: https://ybl.bparchiv.hu/hu/alkotasok/nemzeti-muzeum-tobb-diszitesi-atalakitasi-munka
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.