Az 1860-as években újjáéledő magyar országgyűlés alsóháza számára Ybl Miklós tervezett ideiglenes épületet a Nemzeti Múzeum melletti Főherceg Sándor utcában, az egykori Sándor-szekerészlaktanya telkén. Az 1865-ös meghívásos pályázatra Ybl három változatot nyújtott be, terveit Ferenc József augusztusban hagyta jóvá. A munka szeptember 11-én kezdődött, és a kitűzött határidőre, december 9-re elkészült: mintegy nyolcszáz munkás dolgozott rajta, jórészt kézi erővel, a kivitelezést Diescher József végezte. Mivel osztrák mestereket is alkalmaztak, a munka nélkül maradt pesti ácsok éjszakai macskazenével tiltakoztak, és Ybl ablakait is betörték.
A kilenctengelyes utcai homlokzatú, klasszikus elemeket alkalmazó épület üléstermében 446 képviselő fért el; az elnöki emelvény a terem rövidebb oldalán állt, a karzatokra csigalépcsők vezettek.
A nedves falak és a hiányzó berendezés miatt az első ülésre csak 1866. április 14-én került sor. A kezdeti gyenge akusztika miatt a ház rövid időre visszaköltözött a Nemzeti Múzeumba, majd Ybl 1867-es átalakításai után ismét itt tanácskozott; 1884-ben Wechselmann Ignác bővítette. Az épület 1902-ig, az Országház átadásáig szolgálta a képviselőházat.
1942–43 óta a Budapesti Olasz Kultúrintézet otthona. A második világháborúban súlyosan megsérült, 1967–68-ban részben helyreállították, eredeti díszítésének egy része azonban elveszett. A mai Bródy Sándor utca 8. alatti épület a 20 000 forintos bankjegyen is szerepel.
Források
- PestBuda – Macskazene és száradó falak, 150 éve nyílt meg az ideiglenes képviselőház: https://pestbuda.hu/cikk/20160414_macskazene_es_szarado_falak_150_eve_nyilt_meg_az_ideiglenes_kepviselohaz
- Ybl Miklós Virtuális Archívum – Ideiglenes Képviselőház: https://ybl.bparchiv.hu/hu/alkotasok/ideiglenes-kepviselohaz
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.