Gróf Károlyi Alajos a 19. század második felének diplomatája volt, aki az Osztrák–Magyar Monarchiát többek között Szentpéterváron, Athénban, Koppenhágában, Berlinben és Londonban képviselte; 1871-től berlini nagykövetként szolgált. 1888-ban vonult vissza a diplomáciai szolgálatból, hogy a magyarországi közéletben vegyen részt, de 1889 decemberében váratlanul elhunyt. A források szerint 1825-ben született. Felesége gróf Erdődy Franciska (1842–1927) volt.
A Palotanegyedhez apja, gróf Károlyi Lajos révén kapcsolódik. Károlyi Lajos, aki Bécsben már elegáns palotával rendelkezett, 1862–1863-ban telket vásárolt a Nemzeti Múzeum mögött, és Ybl Miklóssal kezdett palotát építtetni. A tervezés az utcaszabályozás miatt elhúzódott, az építkezés 1863 tavaszán indult, de a megrendelő 1863 nyarán váratlanul meghalt. Alajos örökölte a félkész pesti palotát és a család bécsi, Kärntnerstrasse 41. alatti házát is. Diplomáciai pályája mellett folytatta a munkát: 1865 és 1867 között tovább bővítette a telket, a bécsi palotát pedig 1871-ben eladta, jelezve, hogy a család súlypontja Magyarországra kerül.
A Pollack Mihály téri palota az 1870-es évek elejére készült el; a hatósági egészségügyi szemlét 1870. december 20-án rendelték el. Halála után özvegye gondozta; az ő idején, 1894 és 1897 között Ludwig Behr német belsőépítész neorokokó stílusban alakította át a belső tereket. 1921 és 1945 között az épület az olasz királyi követség székhelye volt.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Károlyi Alajos-palota (Pollack Mihály tér 10.), Pollack Mihály tér |
|---|---|
| Róla elnevezve | Károlyi Alajos-palota (Pollack Mihály tér 10.) |
Források
- PestBuda – Gróf Károlyi Lajos és Alajos építkezései a Nemzeti Múzeum mögött: https://pestbuda.hu/cikk/20210227_amikor_az_elet_kozbeszol_grof_karolyi_lajos_es_alajos_epitkezesei_a_nemzeti_muzeum_mogott
- PPKE – A Károlyi-palota 1. rész: https://ppke.hu/hirek-3/a-karolyi-palota-1-resz
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.