Gróf Festetics György a 19. század közepének befolyásos főnemesi politikusa volt. 1860-tól Vas vármegye főispánjaként működött, 1861-től a főrendiház tagja lett, 1864-ben pedig az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökévé választották. 1867 és 1871 között az Andrássy-kormányban a király személye körüli miniszter tisztét töltötte be, 1870 és 1876 között Erzsébet királyné magánvagyonát kezelte.
Józsefvárosi kötődése a pesti mágnásnegyed születéséhez kapcsolódik. 1862. február 14-én 10 500 osztrák forintért telket vásárolt a Nemzeti Múzeum mögött, a mai Pollack Mihály tér (akkor Ötpacsirta utca) sarkán, áprilisban pedig 7000 forintért megszerezte a szomszédos, Főherceg Sándor utcai (ma Bródy Sándor utca) telket is. Városi rezidenciáját Ybl Miklóssal – akinek ez volt az első pesti palotája – terveztette; a munkálatok 1862 nyarán kezdődtek, a kivitelező Wechselmann Ignác volt. A neoreneszánsz épület 1865 májusára készült el, és ez indította el a környék főnemesi palotanegyeddé alakulását. A grófnak tulajdonított mondás szerint egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen.
1867 májusában 20 000 forintért a szomszédos kerttelket is megvásárolta; ennek kőfalát és vaskerítését a bécsi Friedrich Flohr tervezte. A család címerét – kardot tartó oroszlánok és kulcsot tartó daru – a kapukon és a belső díszítésen is elhelyezték. A Festetics-palota a 2001 és 2004 közötti felújítás óta az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem otthona.
Kapcsolódó szócikkek
| Kapcsolódó helyek | Festetics-palota, Pollack Mihály tér |
|---|
Források
- Ybl Miklós Virtuális Archívum – Festetics György gróf palotája: https://ybl.bparchiv.hu/hu/alkotasok/festetics-gyorgy-grof-palotaja
- PestBuda – A Festetics-palota építésével indult a pesti mágnásnegyed története: https://pestbuda.hu/cikk/20210215_a_festetics_palota_epitesevel_indult_a_pesti_magnasnegyed_tortenete
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.