A sírkert egyik legnagyobb építménye a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján, 1959. március 21-én nyílt meg. Körner József építész tervezte, a szobrászati díszítés – a háromalakos mártírszoborcsoport és a pilonok domborművei – Olcsai-Kiss Zoltán munkája. Anyaga mészkő és bronz; homlokzatán az a felirat olvasható, hogy az itt nyugvók a kommunizmusért, a népért éltek.
Az emlékhely az 1956 utáni Kádár-rendszer identitásépítésének része volt, és a temetkezési helyeket ideológiai rangsor szerint osztotta el: a központi épületben urnafülkéket alakítottak ki, a kiemelkedőnek tartott személyek az előtérbe és a mellékparcellákba kerültek. Az eredetileg 365 urnára tervezett építményben 1989-ig csak 75 urnát helyeztek el.
A rendszerváltás után több elhunytat – köztük József Attilát és Rajk Lászlót – máshová temettek át. Az építmény a sírkert részeként ma is áll, egyedülálló emléke a korszak kegyeleti politikájának.
Források
- Köztérkép – Munkásmozgalmi Pantheon: https://www.kozterkep.hu/17303/munkasmozgalmi-pantheon
- Fiumei úti sírkert – A temető története: https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/a-temeto-tortenete
- Fiumei úti sírkert – Síremlékművészet: https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/siremlekmuveszet