A Magyar Nemzeti Múzeum mai épületének felépítését az 1836. évi XXXVII. törvénycikk rendelte el, és 500 000 forintot biztosított rá. A telket, amelyen korábban egy palota állt, az állam még 1813-ban vásárolta meg a Batthyány családtól. A tervezésre József nádor Pollack Mihályt kérte fel, aki 1836. április 27-én nyújtotta be első terveit.
Az építőanyagot 1836 nyarától gyűjtötték, az alapozás földmunkái 1837. június 22-én kezdődtek. Az 1838 márciusi árvíz elöntötte az építkezést; Pollack ezután jelentősen megemelte a földszint szintjét, így a főlépcső magassága is megkétszereződött. A munka 1838. március 21-én folytatódott, a régi múzeumépületet lebontották, anyagát felhasználták.
Az épület szerkezete 1843-ra nagyrészt elkészült. 1844-ben a festménygyűjtemény ideiglenesen az első emeletre került, 1846. június 17-én pedig megkezdődött a gyűjtemények – a könyvtár, a képtár, a Jankovich-gyűjtemény és a történeti tárgyak – beköltöztetése. Az utolsó állványokat 1847 júliusában bontották le, a kerítés augusztusra készült el. Az oromzat szoborcsoportja Raffaello Monti munkája.
Egyes források már 1846-ot tekintik a befejezés évének, a hivatalos dátum azonban 1847. Alig egy évvel később, 1848. március 15-én a múzeumkertben tartott népgyűlés a forradalom jelképes helyszínévé tette az épületet, amelynek dísztermében később a népképviseleti országgyűlés felsőháza ülésezett.
Források
- Magyar Múzeumok – 175 éve fejezték be a Magyar Nemzeti Múzeum épületét: https://magyarmuzeumok.hu/cikk/175-eve-fejeztek-be-a-magyar-nemzeti-muzeum-epuletet
- Nemzeti Örökség Intézete – Magyar Nemzeti Múzeum: https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-emlekhelyek/budapest/magyar-nemzeti-muzeum
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.