1777. november 7-én Pest városi tanácsa elfogadta, hogy az Alsó-külváros ezentúl a Józsefváros nevet viselje; ehhez Mária Terézia engedélye kellett. Három nappal korábban, november 4-én a Felső-külváros a Terézváros nevet kapta.
A terület a török időkben kertekből állt, később is főként kertek, szántók és majorok borították. Pest tanácsa 1766-ban osztotta két részre a külvárost, ekkor jött létre az Alsó-külváros. A névadás idején a településrésznek mintegy 3000–3200 lakosa és 425 háza volt; 1806-ra lakóinak száma 6960-ra nőtt.
A névadó személye vitatott: a hivatalos történeti álláspont szerint a trónörökös II. József tiszteletére kapta a nevét, egy később elterjedt értelmezés szerint a tervezett templom védőszentjéről, Szent Józsefről. A Habsburg-uralkodókra utaló magyarázat a többi pesti városrész és más Habsburg-városok névadási gyakorlatába illeszkedik. A védőszentekre hivatkozó értelmezés a kiegyezés utáni korszakban terjedt el, azzal az érvvel, hogy a két városrész a lakosok kérésére kapta templomai védőszentjének nevét.
A kerület honlapja mindkét névadót említi: a trónörököst és Szent Józsefet, az ugyanabban az évben alapított plébánia védőszentjét.
Források
- Józsefváros Újság – Melyik József a névadó?: https://jozsefvarosujsag.hu/melyik-jozsef-a-nevado/
- Józsefváros – A kerület története: https://jozsefvaros.hu/otthon/kozosseg-es-kerulet/helytortenet/2022/01/a-kerulet-tortenete/
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.