A Rozinay István és Klunzinger Pál tervezte csarnok 1894 és 1897 között épült a Rákóczi téren, a főváros 2. számú vásárcsarnokaként. A negyed róla kapta a nevét.
A tér helyén a 18. század elején Pest első téglaégetője működött, magát a teret az 1840-es években alakították ki. Az 1860-as években állatvásárt tartottak itt, innen ered korábbi, Borjú tér neve; 1874 óta viseli a Rákóczi nevet. A főváros 1892-ben határozott a csarnok felépítéséről. Az acélvázas épület a maga idejében különlegességnek számított, népszerűségéből azonban az 1930-as évek közepére sokat veszített.
1988. május 6-án a tetőszerkezetben tűz ütött ki, amelyet hibás elektromos vezeték okozott. Mintegy négyezer négyzetméter égett le, a szomszédos házak redőnyei megolvadtak, ablakkeretei megpörkölődtek; harminc járművel 145 tűzoltó vonult ki, áldozat nem volt. A kár 170 millió forintra rúgott.
A BUVÁTI tervei alapján, mintegy 600 millió forintból felújított csarnok 1991. június 25-én nyílt meg újra. A mintegy 2100 négyzetméteres árusítótérben 72 standot alakítottak ki, a pincében raktárak és teherliftek kaptak helyet. A tér egykor a József körút egyetlen fásított tere volt; mai burkolt arculatát a 4-es metró építése után kapta.
Kapcsolódó szócikkek
| Események itt | Leég a Rákóczi téri vásárcsarnok, Megnyílik a Rákóczi téri vásárcsarnok |
|---|
Források
- Józsefváros Újság – 35 éve égett le a Rákóczi téri vásárcsarnok: https://jozsefvarosujsag.hu/35-eve-egett-le-a-rakoczi-teri-vasarcsarnok/
- We Love Budapest – A Rákóczi tér története: https://welovebudapest.com/cikk/2021/01/28/utcalanyok-teglavetok-borjukereskedok-es-a-varos-egykor-legzoldebb-tere-a-rakoczi-ter-tortenete/
Utoljára frissítve: 2026. szeptember 29.